A 2019-es Európai Parlamenti és az EP választásokról

Az Európai Parlament (EP) az egyetlen olyan uniós intézmény, melyet közvetlenül a polgárok és a világ egyik legnagyobb demokratikus közgyűlése választ. A tagállamok parlamentjeinek képviselőiből álló konzultatív közgyűlés volt, azonban 1979 óta az általános és közvetlen választásokon választják őket.

Ötévente összesen 751 európai parlamenti képviselőt választanak meg, kik mintegy 500 millió embert képviselnek 28 tagállamból. Minden 18 éves vagy annál idősebb uniós polgár (16 Ausztriában) jogosult szavazni, még akkor is, ha egy másik uniós tagállamban él. Az EU állampolgárai jelöltként is résztvehetnek az EU bármely tagállamának választásán. Ha többet szeretne megtudni az EP eredetéről, kattintson ide.

A megválasztott képviselők az ideológiai irányvonalak mentén, nem pedig a nemzetiség alapján politikai csoportokba szerveződnek. Jelenleg 8 politikai csoport van: az Európai Néppárt (EPP), a Szocialisták és Demokraták (S&D), az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE), a Zöldek/Európai Szabad Szövetség. (Greens / EFA), az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL), Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) Nemzet és Szabadság Európája (ENF). Azokat a képviselőket, akik nem tartoznak egyik politikai csoporthoz sem, „független” tagoknak hívják. Az EP az Európai Unió 24 hivatalos nyelvén dolgozik, és az európai parlamenti képviselőknek joguk van a választott hivatalos nyelvek bármelyikén beszélni, az összes plenáris ülésen kínált egyidejű tolmácsolással. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni az EP szervezetéről és munkájáról.

Míg az Európai Parlament hivatalos székhelye Strasbourgban van, a bizottsági ülések többségét Brüsszelben tartják, a titkárság pedig Luxemburgban van. A szavazások és viták Strasbourgban kerülnek megrendezésre a havi négynapos plenáris üléseken, további ülésekkel, amelyek Brüsszelben kerülnek megrendezésre. A plenáris ülésen az EP-képviselők több száz módosításra, bekezdésre és jelentésre szavaznak. A legtöbb szavazat kézfelnyújtással történik, ami azt jelenti, hogy az EP-képviselők kezüket feltartva jelzik, hogy egy javaslat mellett vagy ellen szólnak, esetleg tartózkodni szeretnének.

Az kézfelnyújtásos szavazatok eredményét rögzítik, ami nem fedi az egyes képviselők által kifejezett egyéni szavazásokat. Ugyanakkor sok szavazat, beleértve a jogalkotási dokumentumokról szóló végleges szavazatokat is, név szerinti szavazással történnek, ami azt jelenti, hogy minden egyes európai parlamenti képviselő szavazatát rögzítik.

A 2019-es Európai Parlamenti választások

Az EP honlapja szerint az Európai Parlament megválasztására vonatkozó eljárásokat mind az összes tagállamra vonatkozó szabályokat meghatározó európai jogszabályok, mind az egyes államokban eltérő nemzeti rendelkezések szabályozzák. A közös szabályok meghatározzák az arányos képviselet elvét és az összeegyeztethetetlenségeket az Európai Parlament képviselőjének megbízatásával. Sok más fontos témát, például a használt választási rendszert és a választókerületek számát a nemzeti jogszabályok szabályozzák.

Az Európai Parlament következő választása várhatóan 2019. május 23. és 26. között kerül megrendezésre. 2018. februárjában az Európai Parlament a 751-ről 705-re csökkentette az európai parlamenti képviselők számát, mivel az Egyesült Királyság a jelenlegi ütemterv szerint kilép az Európai Unióból. A tagállamoknak a helyeket lakosságuk alapján osztják szét. Mindegyik állam meghatározott számú hellyel rendelkzeik, és ezeket a „degresszív arányosság” elve alapján osztják szét, ami azt jelenti,hogy a kisebb népességű országokban kevesebb számú lakosra esik egy mandátum, mint a népesebb országokban. 

Az Európai Tanács szerint a Tanács egy nagykövet szintű megállapodást ért el az EU választási törvényének javítása érdekében, míg az 1976-os választási törvényből származó régi törvényeket meg fogják reformálni. Az a javaslat született, hogy amikor az új törvények elkészülnek, az Európai Parlament szavazni fog róluk.

Az új törvények célja javítani a polgárok részvételi arányát az EP választásokon, növelni az európai jellegük megértését, és megakadályozni a szabálytalan szavazást, tiszteletben tartva a tagállamok alkotmányos és választási hagyományait.

A tervezet fontolóra veszi a „kettős szavazás” betiltását, a harmadik országokban történő szavazást, és javítja az európai politikai pártok láthatóságát. A kettős szavazás elkerülése érdekében kapcsolattartó hatóságokat hoznak létre a nem nemzeti polgárok szavazóira vonatkozó adatok cseréjére. Ez a folyamat legalább hat héttel az EP-választások előtt el fog kezdődik.